Amellett, hogy számos fém (nátrium, kálium, kálcium, stb.) szervezetünk elengedhetetlen építőeleme, sok fém annak ellenére, hogy önmagában nem képez veszélyt a szervezet számára, képes immunreakciókat elindítani.
A szervezetünk válasza sokszor a fémmel való találkozás formájától, illetve a fém mennyiségétől függ. Bizonyos fémek esetén nagy mennyiségű belélegzése, avagy érintése helyi irritatív gyulladásos folyamatokat indít el, azonban kisebb adag sem mindig veszélytelen. Az allergiás folyamatok beindításához sokszor pár mikrogramm mennyiség elegendő. A háttérben legtöbbször I-es vagy IV- es típusú allergiás reakció, illetve autimmun válasz áll.
A fémallergia leggyakoribb formája a kontakt dermatitis. Az európai népesség több mint 10%-a, döntően a hölgyek, Ni allergiás.Egyéb allergiát okozó fémek lehetnek többek között a kobalt, a réz, a króm, a palládium, a platina, a higany, az arany. Legtöbb irodalom azonban a nikkel-allergiáról elérhető, ahol erős bizonyítékok szólnak a nikkel specifikus T sejtek patogenezisben betöltött központi szerepéről. A többi fém esetén a mechnizmus hasonló lehet.
Sokan vannak, akik akár egyetlen pattanás nélkül megúszták a kamaszkort, ám felnőtt korukban mégis aknés bőrrel küzdenek. Milyen okai lehetnek a zavaró jelenségnek? Mikor érdemes orvoshoz fordulni a problémával? Mikortól beszélhetünk súlyos pattanásosságról? Dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyásza járta körül a felnőttkori akné témáját.
A nyári melegben jelentkező izzadás teljesen természetes, hiszen a szervezet így hűti magát. Vannak azonban olyan esetek, amelyek túlmutatnak a normális mértéken vagy legalábbis nagyon zavaróak. Hiperhidrózisról akkor beszélünk, amikor az izzadás mértéke már nem áll arányban a hőmérséklettel vagy a fizikai aktivitással, és a mindennapi életet is zavarja. Dr. Para Szabolcs, a Dermatica – Prima Medica neurológusa sorolta azokat a jeleket, amelyek hiperhidrózisra utalhatnak és beszélt a hosszú távú megoldás lehetőségéről is.