Az atópiás dermatitisz a csecsemőknél, kisgyermekeknél leggyakrabban előforduló bőrgyógyászati megbetegedése. A jóléti államokban igen magas százalákban jelentkezik, hazánkban a felmérések szerin a 19 év alatti korosztályt közel 20%-a érinti. Ha ez a kórkép felnőtt korban is megmarad, akkor valódi atópiás dermatitiszről beszélünk.
Atópiás dermatitisz Veleszületett hajlam alapján kifejlődő, nem fertőző bőrgyulladás, más néven neurodermatitisznek vagy endogén ekcémának is nevezik. Mivel a szervezet védekező rendszere labilis, így a betegek különböző külső ingerekre viszkető bőrgyulladással reagál. Ha az immunrendszer kórosan működik, akkor allergiás hajlamról beszélünk, ha nem reagál elég gyorsan, hatékonyan, akkor másodlagos bőrfertőzés jelentkezik, mely sokal gyakoribb kórkép.
Atópiás alkat nem betegség, de kialakulhatnak atópiás betegségek. Ilyen kórkép még többek között a krónikus hörghurut, az asztma, melyek akár egymással társulva is előfordulhatnak.
A bőrgyulladás megjelenése egyénenkiént változik. Tünetmentes időszakok váltakoznak a gyulladásos időszakkal. A bőrtünetek általában 1-2 hétig vannak jelen. A gyulladás fellángolása eltérő időszakonként van jelen, de az őszi-téli időszakban gyakoribb.
A kiszáradt sebes bőrfelület kitűnő táptalaj a baktériumoknak, kórokozóknak. Ha ezek megtelepednek , akkor a gyulladás krónikussá válik.
A betegég kialakulásában a genetikai hajlamon túl külső okok (ruházat klíma, szappan, pollen), illetve anyagcsere és immunológiai eltérések nagy szerepet játszanak. Az atópiás csecsemők szüleinél, nagyszüleinél gyakran allergiás megbetegedések vannak jelen. A betegek nagy százalékában a bőrtünetek kialakulását elfogyasztott étel, pl: tej, okozza. Az atópiás dermatitisz fokozódását a lelki tényezők is elősegítik.
A bőrtünetnek és erős bőrviszketésnek köszönhetően a diagnózis felállítása nem nehéz. A diagnózist megerősíti a bőrgyógyász szakorvos által felvett családi anamnézis, esetleges vérvételi eredmények, ahol IgE szintet és az eozinofil sejtek mennyíségét nézik.
Fontos a differenciál diagnózis, mely elkülöníti más dermatitisztől, illetve a hasonló tünetekkel járó betegségektől.
Az atópiás dermatitisznél csak tüneti kezelésre van lehetőség. A helyes kezeléssel odafigyeléssel a beteg tünetmentessé válhat, életminősége javulhat.
A szteroidos krémek használata igen elterjedt kezelési lehetőség erős gyulladáscsökkentő hatása miatt. Ezekkel a krémekkel gyors javulás érhető el, viszont nem kívánt mellékhatásokat okozhat, mely miatt óvatosan és csak nagyon indokolt esetben javasolt a használata.
Mivel az atópiás dermatitisz allergia talaján fejlődik ki, így annak kezelése fontos része az bőrgyulladás terápiájának. A szájon át adható antihisztaminok csökkentik az allergiás reakciót, így a bőrtünetek is javulnak.
Mivel a faggyútermelés a betegség hatására lecsökken, így a bőr extra szárazzá válik, mely következtében még sérülékenyebb lesz. Ennek megelőzésére, illetve a bőrszárazság kezelésére hidratáló krémek használata szintén a terápia része.
A különböző speciális fürdőkkel és fényterápiával a bőr egészét lehet, mellékhatások nélkül kezelni. A Fototerápiával igen jó kezelési eredményességről lehet beszámolni.
Az atópiás dermatitisz prevenciója igen fontos. Az allergének kerülése, illetve a megfelelő bőrápolás mellett a lelki jólétre való törekvés igen fontos. A bőrgyógyász szakorvos-gyermek-szülő jó együttműködése nagyon sokban segít a betegség fellángolásának megelőzésében.
Bejelentkezés bőrgyógyászati vizsgálatra
ONLINE
bejelentkezés
Téma szakértői
Dr. Vincze Ildikó
bőrgyógyász, kozmetológus
dr. Rózsa Annamária
bőrgyógyász
Dr. Borbola Kinga
Bőrgyógyász - kozmetológus, klinikai onkológus
Az atópiás ekcéma, a pollenallergia és az asztma az atópiás kórképek közé tartoznak és az érintett gyermekeknél gyakrabban alakul ki valódi allergia az ételekre és pollenekre, mint az erre a betegségre nem hajlamos gyermekeknél. Dr. Schmidt Emese, a Dermatica bőrgyógyásza, klinikai onkológus szerint sok esetben a diéta hatására sem gyógyul meg az ekcéma, sőt az ételallergia ronthatja a bőrtüneteket, de ettől még nem kiváltó oka a bőrbetegség fellángolásának, amit alapvetően genetikai tényezők befolyásolnak.
Napallergia, fényérzékenység? Sokkal több embert érint ez a probléma, mint talán gondolnánk, hiszen becslések szerint a népesség ötöde érintett lehet. Dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus szerint azért is érdemes felállítani a pontos diagnózist, mert más bőrallergiák és bőrproblémák is okozhatnak hasonló tüneteket.
