A hideg és bőrbetegség is okozhatja az arcbőr szárazságát

Száraz levegőtől az atópiás dermatitiszig

Télen különösen sokan tapasztalhatják az arcbőr szárazságát, ami nagy különbség lehet a nyári, normál állapotú bőrhöz képest. A jelenség kulcsa a bőr faggyútermelésének megváltozásában keresendő. A faggyú ugyanis nem csak a fertőzések elleni védelemben, de a hidratáltság megőrzésében is fontos szerepet játszik (bár túlzott termelődése a pattanások kialakulásának fő oka lehet). Ha a bőr viszont valamilyen ok miatt nem tud elég faggyút termelni, az kiszáradáshoz, esetleg viszketéshez, hámláshoz, kipirosodáshoz vezethet. A dehidratált, vízhiányos bőr pedig élettelennek, fakónak, fénytelennek tűnhet.
A szárazságnak, dehidratáltságnak számos, „ártatlan” oka lehet. Elsősorban ilyen a hideg időjárás, a száraz levegő, a túl sok direkt napfényen való tartózkodás. További ilyen ok lehet a túl intenzív bőrtisztítás, a bőr pH egyensúlyának felborulása (sokszor túl erős kozmetikumok, tisztítószerek használatának következményeként), és a dohányzás.
Fontos azonban tudni, hogy egyes alapbetegségek is okozhatnak bőrszárazságot – gyakran a cukorbetegség és a pajzsmirigy alulműködés -, valamint bőrbetegségeknek is lehet ez a tünete. Többek közt az atópiás dermatitisz, a seborrheás dermatitisz, az ekcéma és pikkelysömör is eredményezheti az arcbőr és más testfelületek szárazságát.

Mit tehetünk mi magunk a száraz bőr ellen?

• A napi szintű hidratálás elengedhetetlen, különösen a téli időszakban. Ilyenkor érdemes elkerülni az olyan bőrápoló termékeket, amelyek alkoholt, mesterséges illatanyagokat, színezéket, petróleum származékot, dioxánt tartalmaznak. Ugyancsak ajánlott kerülni a parabéneket, a DEA, MEA, TEA és SLS rövidítésű összetevőket. Olyan készítményeket ajánlatos választani, amelyek hialuronsavat, ceramidokat, esetleg sheavajat, kókuszolajat vagy más természetes hidratáló anyagot tartalmaznak.
• A száraz bőrön segíthet a hámlasztás is, ugyanis bár a bőr természetesen termeli az új sejteket és váltja le ezekkel a régieket, ha azonban az elhalt bőrsejtek a felületen maradnak, az önmagában is szárazságot és eltömődött pórusokat okozhat. A hámlasztás éppen az elhalt bőrsejtek eltávolítását segíti elő. Az otthoni bőrradírozáson túl érdemes egyszer-egyszer kozmetikus, bőrgyógyász szakértelmét is igénybe venni a hatékonyabb hámlasztáshoz. 
• Olyan szokásokat is érdemes bevezetni, mint a forró fürdők felváltása a gyors zuhannyal, a száraz levegőjű helyiségekben a párologtató használata, a direkt napfény és a szolárium kerülése.

Hogyan segíthet a bőrgyógyász?

- Elsődlegesen természetesen azt kell kideríteni, mi okozza a bőrszárazságot, hiszen ha valamilyen szervi betegség áll a háttérben, nyilván azt kell kezelni – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza. – Bőrbetegségek esetén is fontos megtalálni a személyre szabottan hatékony gyógymódot. A leggyakrabban a fejbőrt érintő szeborrheás dermatitisz esetén például szelén-szulfid, a szalicilsav és a kén tartalmú samponok jöhetnek szóba, de ha például a háttérben gombás fertőzés merül fel, akkor nyilvánvalóan ezt kell megszüntetnünk. Az arc tünetei ellen krémeket szoktunk javasolni, ha pedig a betegség különösen súlyos fázisban van, elrendelhetünk vényköteles szereket is, például olyan, lokális szteroid tartalmú készítményeket, amelyek képesek visszaszorítani a gyulladást. A pikkelysömört és az ekcémát is körültekintően kell kezelni, utóbbinál például a helyi gyulladáscsökkentő készítmények rövid idő alatt szüntetik meg a gyulladást, ami komoly fellélegzés a páciensnek. A tünetek javulásakor immunmoduláló helyi készítményeket, krémeket, kenőcsöket is alkalmazunk, amelyekkel fenntartható a hosszabb tünetmentes állapot. Pikkelysömörnél pedig beválhatnak többek közt a szalicilsavat, kortikoszteroidot, D-vitamin származékot tartalmazó készítmények.

Forrás: Dermatica (www.dermatica.hu)