Legyen szó a vállra hulló pikkelyekről, vagy a hajszálakon megtelepedő korpáról, esetleg a fejbőr zsíros foltjairól, a keményebb, sárgás korpa-szerű lemezkékről, az esetleges viszketésről, a fejbőr problémái sokaknak megnehezítik a mindennapokat. Még a leggondosabb ápolás sem feltétlenül hoz eredmény, különösen, ha nem a konkrét problémára alkalmas terméket használ valaki. Dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyász-kozmetológusa épp ezért elmagyarázta, mi a különbség a sima korpásodás és a gyulladásos seborrhoeás dermatitisz között.
A sima korpásodás nagyon sok embert érint, hétköznapi jelenség, azonban kialakulása általában több tényező együttese. A legfontosabb okok közt kell megemlíteni, hogy a fejbőr természetes élesztőgombája, a Malassezia túlszaporodik. Normálisan ártalmatlan, de túlszaporodva irritálja a fejbőrt és felgyorsítja a bőrsejtek leválását. Tulajdonképpen ez a leválás okozza a kis fehér pikkelyeket. A helyzethez hozzájárul a túl gyors bőrmegújulás. Normál esetben a fejbőr sejtjei fokozatosan válnak le, szinte láthatatlanul. Korpásodásnál ez a folyamat felgyorsul, a sejtek összetapadnak és nagyobb pelyhek formájában válnak le – így láthatóvá válik a hámlás.
- A tévhitekkel ellentétben nem a száraz fejbőr az elsődleges oka a legtöbb korpának, a korpásodás gyakran zsíros fejbőrön erősebb, mert a gomba a faggyút “kedveli”. Emiatt aztán gyakrabban jelenik meg pubertás után, férfiaknál, illetve a stressz és a hormonális változás is ronthat rajta – mondja Brezán doktornő. – Ezen kívül azzal is érdemes tisztában lenni, hogy egyéni különbségek e téren is léteznek, van, akinél már enyhe irritáció is viszketést, hámlást, enyhe gyulladást vált ki. Ilyen lehet például a ritka vagy túl agresszív hajmosás, az erős hajápolók használata, a hideg, száraz idő, vagy akár az izzadás. Ugyancsak tévhit, hogy a korpásodás a gyenge higiénia következménye lenne és az sem igaz, hogy fertőző.
A sima korpásodás és a seborrhoeás dermatitisz tulajdonképpen ugyanannak az állapotnak két erősségi szintje. Az enyhébb forma a korpásodás, az erősebb gyulladás a seborrhoeás dermatitisz. Utóbbinál általában több a faggyútermelés és erősebb az immunreakció a Malassezia ellen.
- A seborrhoeás dermatitisz egy gyulladásos állapot, ami többnyire a fejbőrön mutatkozik meg, de gyakran megjelenhet az arcon, főleg a szemöldökök közötti területen és az ún. nasolabialis redőben, a mellkason és ritkán a háton is. A zsíros, sárga foltokon túl keményebb, fehér lemezkéket, duzzadt, pirosas bőrt és néha égő, viszkető érzést is produkál az érintett területen – magyarázza a szakorvos.
A seborrhoeás dermatitisz tehát tulajdonképpen azért okoz korpásodást, mert a gyulladás felborítja a fejbőr normális működését, és emiatt a bőrsejtek túl gyorsan kezdenek leválni. A korpa pedig azért zsíros-sárgás jellegű, mert a leváló sejtekhez keveredik faggyú, gyulladásos váladék és mikroorganizmusok maradványa. Ezért más a kinézete, mint a sima száraz hámlásnak.
A sima korpásodás és a seborrhoeás dermatitisz kezelése részben ugyanazokra az alapokra épül, de utóbbinál általában erősebb, gyulladáscsökkentő kezelés is szükséges.
Az egyszerű korpásodás kezelésénél a cél főleg a Malassezia visszaszorítása, a hámlás csökkentése, a fejbőr egyensúlyának fenntartása. Ezért a bőrgyógyász ajánlhat például ketokonazol, cink-pirition, szelén-szulfid, pirokton-olamin és szalicilsav tartalmú samponokat, amelyek általában elegendők.
- A seborrhoeás dermatitisz önmagában nem gyógyítható meg teljes mértékben, de a tünetek jelentősen visszaszoríthatók, illetve az állapot tünetmentessé tehető – hangsúlyozza dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyász-kozmetológusa. Ha azonban a tünetek tartósan fennállnak vagy romlanak, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni. A kezelés életkortól is függ: más megközelítést alkalmazunk gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél. Kamaszok és felnőttek esetében gyakran használunk szelén-szulfid-, szalicilsav- vagy kéntartalmú samponokat, míg gombás eredet gyanúja esetén a fertőzés célzott kezelése kerül előtérbe. Súlyosabb, fellángoló állapotokban vényköteles készítményekre is szükség lehet, például helyileg alkalmazható szteroidokra, amelyek hatékonyan mérséklik a gyulladást — ezeket inkább felnőtteknél kell „bevetni”.
Csecsemőknél a seborrhoeás dermatitisz leggyakrabban 6–12 hónapos kor között jelentkezik, majd sok esetben a hormonális változások idején, pubertáskorban újra megjelenhet. Felnőttkorban sem ritka a visszatérő lefolyás, ezért az arra hajlamosaknál hasznos lehet a megelőző kezelés és a bőrgyógyász által javasolt termékek rendszeres használata.
Aki tartósan fejbőrproblémákkal, száraz, fehér vagy éppen zsírosabb, sárgás korpával küzd, érdemes bőrgyógyászhoz fordulnia a pontos diagnózis céljából. Ezt követően már a megfelelő készítményekkel kezelheti a fejbőrét, illetve seborrhoeás dermatitisz esetén akár vényköteles kezelésre is szükség lehet.
Tudástár:
https://dermnetnz.org/topics/seborrhoeic-dermatitis
https://www.nhs.uk/conditions/dandruff/
Forrás: Dermatica – Prima Medica (www.dermatica.hu)
Rendelés típusa:
Rendelési helyszín:
Legyen szó a vállra hulló pikkelyekről, vagy a hajszálakon megtelepedő korpáról, esetleg a fejbőr zsíros foltjairól, a keményebb, sárgás korpa-szerű lemezkékről, az esetleges viszketésről, a fejbőr problémái sokaknak megnehezítik a mindennapokat. Még a leggondosabb ápolás sem feltétlenül hoz eredmény, különösen, ha nem a konkrét problémára alkalmas terméket használ valaki. Dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyász-kozmetológusa épp ezért elmagyarázta, mi a különbség a sima korpásodás és a gyulladásos seborrhoeás dermatitisz között.
Aknés bőr, ekcéma, pikkelysömör – néhány a leggyakoribb bőrproblémák közül, amelyekre sokan keresnek megoldást. Dr. Karászi Viktória, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyásza, nemi gyógyász szakorvos csokorba gyűjtötte a legnagyobb arányban előforduló panaszokat és arról is beszélt, mikor van az a pont, amikor már nem feltétlenül elégségesek a házi gyógymódok és hogyan tud segíteni a szakorvos.