Skarlát

Skarlát

Módosítva: 2024.04.09 12:56

A skarlát a bőrkiütéssel járó, főként gyermekeket érintő betegségek közé tartozik. Talán nem túlzás azt mondani, hogy hagyományosan ez a legrettegettebb betegség közülük, ugyanis komoly szövődményeket okozhat. A skarlát szinte mindig torokfájással és magas lázzal jár, valamint élénkvörös bőrkiütések is jelentkezhetnek. Szerencsére napjainkra a skarlát egy jól kezelhető betegséggé vált az antibiotikumnak köszönhetően. A sikeres kezeléshez viszont fel kell tudni ismerni korán a tüneteket, így a következő cikkben részletesen be is mutatjuk a skarlát betegségét.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Dermatica Központban
Milyen betegség a skarlát?
Hogyan terjed a skarlát?
Milyen tüneteket okozhat a skarlát?
Hogyan jellemezhetőek a skarlát okozta bőrkiütések?
Milyen szövődményeket okozhat a skarlát?
Hogyan vizsgálható ki a skarlát?
Hogyan történik a skarlát kezelése?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Dermatica Központban

Milyen betegség a skarlát?

A skarlát egy bakteriális eredetű fertőző betegség, amelyet a Streptococcus pyogenes nevű baktérium okoz. A betegség egyik legjellemzőbb tünete a vörös bőrkiütés, de a tünetei közé tartozik még a torokfájás, láz, fejfájás, hányinger, hányás és gyengeség érzése is. A skarlát főként az iskolás korú gyermekek körében fordul elő, és könnyen terjed az iskolai közösségekben. Egykor súlyos gyermekbetegségnek számított a skarlát, mára azonban az antibiotikumos kezeléseknek köszönhetően már kevésbé fenyegető. Ez viszont csak akkor igaz, ha hamar felismerésre kerül a betegség, és megkezdődik a szakszerű kezelése. Kezeletlenül hagyva ugyanis a skarlát károsíthatja a szívet és a veséket és komoly szövődményeket okozhat.

Online Bejelentkezés

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Hogyan terjed a skarlát?

A skarlát betegségét az A csoportú streptococcusok közé tartozó Streptococcus pyogenes okozza. Ez a baktérium számtalan betegségért felel, fertőzést okozhat például a torokban, orrban és a bőrön. A Streptococcus pyogenes tehát a skarlát mellett más betegségeket is okozhat, az által okozott fertőzések közé tartoznak a következők:

  • Torokgyulladás: Ez a leggyakoribb betegség, amelyet a Streptococcus pyogenes okoz. Jellemző tünetei közé tartozik a torokfájás, nyelési nehézségek, láz és mandulák duzzanata.
  • Ízületi gyulladás: Streptococcus pyogenes fertőzés esetén ízületi gyulladásSkarlát - Dermatica Központ is kialakulhat, amely ízületi fájdalommal, duzzanattal és merevséggel járhat.
  • Bőrfertőzések: A baktérium okozhat bőrfertőzéseket is, például cellulitist, impetigót vagy orbáncot.
  • Reumás láz: Ez egy ritka, de súlyos szövődmény lehet a Streptococcus pyogenes fertőzés után, amely az ízületek, a szív és a központi idegrendszer gyulladását okozhatja.
  • Vesebetegségek: A baktérium hozzájárulhat vese gyulladásához és a veseelégtelenséghez vezető állapotok kialakulásához.

Skarlát esetén ez a baktérium egy speciális toxint bocsát ki, amely a skarlát jellegzetes bőkiütéseit és a vörös nyelvet okozza. A skarlát egy nagy fertőzőképességű betegségnek számít. Cseppfertőzéssel terjed a fertőzött személy köhögésekor vagy tüsszentésekor felszabaduló cseppek útján. A skarlát lappangási ideje - az expozíció és a megbetegedés közötti idő - általában 2-4 nap.

A skarlát kórokozói könnyebben terjednek a szoros kapcsolatban álló emberek, például családtagok, gyermekcsoportok vagy osztálytársak között. Éppen ezért a skarlát előfordulása az 5 és 15 év közötti gyermekek körében a leggyakoribb. A skarlát bőrtünetei leggyakrabban torokgyulladás után jelentkeznek. Néha skarlát előfordulhat bőrfertőzés, például impetigo után is. Érdemes tudni azt is, hogy az emberek többször is elkaphatják a skarlátot.

Milyen tüneteket okozhat a skarlát?

A skarlát által okozott tünetek a következőek lehetnek:

  • Vörös kiütések: A skarlát által okozott kiütés úgy nézhet ki, mint a leégés a napon. A vörösség jellemzően az arcon vagy a nyakon kezdődik, majd átterjed a törzsre, a karokra és a lábakra. További jellemzője, hogy a kipirosodott bőrre nyomva elsápad. A kiütés és a bőrpír az arcon általában körülbelül egy hétig tart, amit követően az érintett bőr hámlani kezd.
  • Vörös vonalak: Az ágyék, a hónalj, a könyök, a térd és a nyak körüli bőrredők általában mélyebb vörössé válnak, mint a többi kiütéses terület.
  • Kipirult arc: Az arc kipirultnak tűnhet, a száj körül sápadt gyűrűvel.
  • Málnanyelv: A nyelv általában vörösnek és dudorosnak tűnik, és a betegség korai szakaszában gyakran fehér bevonat borítja.
  • Torokgyulladás: Fájó és vörös torok, ami megnehezíti a nyelést. Néha a torokban fehér vagy sárgás foltok is láthatóak lehetnek.
  • Láz: 38,0 °C-os vagy annál magasabb láz is jelentkezhet hidegrázással együtt.
  • Nyirokcsomók megnagyobbodása: Gyakori tünet továbbá skarlát esetén a nyaki nyirokcsomók duzzanata, amelyek tapintásra érzékenyek lehetnek.
  • Hasfájás és hányinger, hányás: Skarlát esetén előfordulhat hasfájás, hányinger vagy akár hányás is.
  • Fejfájás: A skarlát tünetei között említhetjük még a fejfájást és a testszerte fellépő ízületi- vagy izomfájdalmakat.

    Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hogyan jellemezhetőek a skarlát okozta bőrkiütések?

A skarlát bőr tünetei általában 1-2 nappal a torokfájás és az első tünetek megjelenése után jelentkeznek, de előfordulhat, hogy csak a láz lecsökkenése után. A skarlát bőrtünetei akár az egész testet érintik. A kiütések általában fentről lefelé a nyak irányából terjednek a törzsön, majd a végtagokra. A skarlát általában finom, pikkelyszerű, piros foltok formájában jelenik meg a beteg gyermek bőrén. Ahhoz hasonló képet mutat, mintha leégett volna a gyermek. A bőr érintése sima és kicsit meleg lehet.

A skarlát jellegzetes kiütései segítenek a betegség diagnosztizálásában. Fontos azonban elkülöníteni a skarlátot más, hasonló kiütéseket okozó és főként gyermekeket érintő betegségektől. A skarlát bőrtüneteihez hasonló kiütéseket okozhatnak a következő betegségek is:

  • Rubeola (kanyaró): A kanyaró kiütései általában kiterjedtebbek és több helyen vannak a testen, mint a skarlát kiütései, valamint hosszabb ideig is maradnak fenn.
  • Skarláthoz hasonló láz: Ez egy olyan betegség, amely nagyon hasonlít a skarlátra, de nem a Streptococcus pyogenes baktérium okozza, hanem más baktériumok, például a Staphylococcus aureus vagy a Streptococcus pneumoniae.
  • Toxikus sokk szindróma: Ez egy ritka, de súlyos fertőzés, amelyet a Staphylococcus aureus baktérium okozhat. A betegség kiütései általában a tenyéren és a talpon jelennek meg.
  • Bárányhimlő: A bárányhimlő kiütései kis, piros foltokként kezdődnek, majd apró hólyagokká fejlődnek. Az elhelyezkedésük véletlenszerű, és viszonylag jól elkülöníthető a skarláttól.
  • Erythema infectiosum: Ez egy vírus okozta fertőzés, amelynek kiütései az arc, az áll és a test felső részein jelentkeznek, és rózsaszínű vagy vörös foltok formájában mutatkoznak
  • Roseola: Ez is egy vírus okozta fertőzés, amely csecsemők és kisgyermekek körében gyakori. A kiütések a láz elmúltával jelentkeznek apró, rózsaszínű vagy vörös foltok formájában, amelyek többnyire nem viszketnek és maguktól elmúlnak.
  • Kawasaki-kór: Ez egy kisgyermekeket érintő, érrendszeri betegség, melynek kiütései általában a testen, az arc körül és a tenyéren, valamint a talpon jelennek meg.

Milyen szövődményeket okozhat a skarlát?

Az antibiotikum kezelésnek köszönhetően a skarlát ritkán okoz szövődményeket. Mégis előfordulhatnak szövődmények, hogyha a skarlát a test más részeire is átterjed. A skarlát szövődményei közé tartoznak a következők:

  • Tályogok a mandulákban
  • Fülgyulladás
  • Mastoiditis
  • Orrmelléküreg-fertőzések
  • Tüdőgyulladás
  • Reumás láz
  • Vesekárosodás
  • Szepszis
  • Ízületi gyulladás vagy csontvelőgyulladás
  • Bőrfertőzések
  • Agyhártyagyulladás
  • Immunproblémák

Hogyan vizsgálható ki a skarlát?

A skarlát azonosításához általában fizikális vizsgálatot végez az orvos, valamint mintát vesz a torokból, hogy pontosan ki tudja mutatni a skarlát kórokozóját. A fizikális vizsgálat során az orvos megvizsgálja gyermek torkát, manduláit és nyelvét. Megtapogatja gyermeke nyakát, hogy megnagyobbodtak-e a nyirokcsomók, valamint megvizsgálja a bőrkiütéseket is. Ezt követően a skarlát azonosítása érdekében mintát vehet az orvos egy vattapálca segítségével. A streptococcus gyors teszt gyorsan azonosítja a baktériumot. Ha a gyorsteszt negatív, de erős a gyanú a skarlát irányába, az orvos laboratóriumi tenyésztésre is elküldheti a mintát, ez viszont hosszabb időt vesz igénybe.

Hogyan történik a skarlát kezelése?

Skarlát kezelése antibiotikummal történik. Az antibiotikumok elpusztítják a fertőzést okozó baktériumokat a szervezetben, valamint lerövidítik a betegség időtartamát. Az antibiotikumok emellett megakadályozzák a fertőzés terjedését és a szövődmények kialakulását is. Fontos, hogy pontosan betartsa a gyermeke az antibiotikum szedésének utasításait, hogy teljesen megszűnjön a skarlát betegsége. Ha idő előtt abbahagyja az antibiotikum szedését, megmaradhatnak a skarlát kórokozói és később további problémákat okozhatnak. Az antibiotikum nem megfelelő szedése esetén tehát nő a korábban említett szövődmények előfordulási esélye. A láz és a torokfájdalom csillapítása érdekében vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók is adhatóak a gyermeknek, például ibuprofen.

Téma szakértője

  • Dr. Karászi Viktória

  • Szakterületek:
    • bőrgyógyász, nemigyógyász szakorvos
  • Specialitások:
    • STD gondozás
    • Pattanásos bőr kezelése
    • Ekcéma
    • Hajhullás
    • Pikkelysömör
    • Kozmetológiai panaszok diganosztizálása és kezelése

     

    Rendelés típusa:

    • Személyes, rendelői vizit
    • magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available

    Rendelési helyszín:

    • 1036 Budapest, Lajos u. 66.  'B' lépcsőház, V. emelet

     

    Bejelentkezés a doktornőhöz »

Hírek

A feje tetején kopaszodik? Ilyen okai lehetnek a férfias hajhullásnak nőknél

A feje tetején kopaszodik? Ilyen okai lehetnek a férfias hajhullásnak nőknél

Egyre ritkább a haja a feje tetején, és úgy kopaszodik, ahogyan jellemzően a férfiak szoktak? Ez az úgynevezett androgén (vagyis férfias típusú) hajhullás, amely nőknél különösen önbizalom romboló hatású lehet. Dr. Karászi Viktória, a Dermatica bőrgyógyásza, nemigyógyász szakorvos a jelenség okaira és a megoldás lehetőségeire világított rá.

További részletek
Lipóma vagy faggyúciszta? Melyiket és miért kell eltávolítani?

Lipóma vagy faggyúciszta? Melyiket és miért kell eltávolítani?

A lipóma egy körülírt, zsírszöveti, bőr alatti csomó, amely elsősorban esztétikai problémát okozhat, de mérettől függetlenül nyomhatja az alatta lévő idegeket. A faggyúciszta (atheroma) a bőrből indul ki, bár akár a bőr alá is terjedhet. Melyiket és miért kell, vagy lehet eltávolítani, és mi erre a legjobb megoldás? Dr. Medgyesy Gábor, a Dermatica sebésze adott választ a kérdésekre.

 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársaink

Dr. Brezán Edina
Dr. Brezán Edina Bőrgyógyász - kozmetológus
Dr. Karászi Viktória
Dr. Karászi Viktória bőrgyógyász, nemigyógyász szakorvos
Dr. Vincze Ildikó
Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász, kozmetológus
Dr. Borbola Kinga
Dr. Borbola Kinga Bőrgyógyász - kozmetológus, klinikai onkológus
Dr. Szántó Hajnalka
Dr. Szántó Hajnalka bőrgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
dr. Medgyesy Gábor
dr. Medgyesy Gábor sebész
dr. Csapó Zsolt PhD
dr. Csapó Zsolt PhD sebész

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK